Milyen stratégiák alkalmazhatóak a mindennapokban, hogy csökkentsük és megértsük gyermekeink akaratosságát? Ebben a bejegyzésben igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni nektek ezzel kapcsolatban. „Akaratosság kezelése”, „Gyermeki viselkedés”, „Szülői stratégiák”, „Nevelési tippek” és „Akadályozó akaratosság” kulcsszavakkal fogunk dolgozni ma. Csatlakozz hozzánk, ha érdekelnek ezek a kérdések, és szeretnél többet megtudni róluk!
Akaratosság kezelése: megértés és türelem
Az akaratosság kezelése gyakran nagy kihívást jelent a szülők számára. Azt gondolom, hogy mindenki találkozott már ezzel a problémával, amikor a gyermekünk nem akarja megcsinálni azt, amit szeretnénk. Megértés és türelem – ez az, ami kell hozzá. De mit is jelent ez pontosan?
Először is fontos megértenünk, hogy miért van jelen az akaratosság a gyermekünk viselkedésében. Talán csak azt próbálja megmutatni nekünk, hogy ő már elég nagy ahhoz, hogy döntést hozzon? Vagy talán valami stresszes helyzetbe került és így próbálja felhívni rá a figyelmet? Esetleg csak ki akar tűnni és ezért viselkedik így? Ha tudjuk a választ erre a kérdésre, sokkal könnyebb lesz kezelni az egész helyzetet.
A második lépés pedig természetesen a türelem. Gyakran előfordulhat, hogy az első reakciónk felkapni a vizet vagy elindulni egy harci úton – de vajon ez segítene bármit is elérni? Szerintem nem. Sokkal jobb lehetőség lenne inkább nyugodtnak maradni és türelmesen várni arra, hogy megszűnjön az akaratosság.
De néha mégis milyen nehéz lehet ezt megvalósítani! Folyamatosan emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy itt most nem rólunk van szó: itt egy gyerekkel állunk szemben ,aki még tanulja az élet dolgait és segítségre van szüksége ahhoz ,hogy megbirkózzon vele.
Nehézség ellenére pedig mindig ott lebegjen előttünk: minél több türelmet mutatunk annál inkább formálódhat belőlük felelős felnőtt . És ugye mindannyian ezt szeretnénk látni?
Gyermeki viselkedés: az akaratosság okai
Amikor a gyermeki viselkedést vizsgáljuk, az egyik leggyakoribb probléma, amellyel szembesülünk, az akaratosság. De mi is pontosan az akaratosság? Nos, ez olyan állapot, amikor a gyerek azt akarja mondani nékünk: „Én vagyok a főnök itt”. Ezt persze nem mindig könnyű elfogadni nekünk, felnőtteknek.
De mitől lesz egy gyerek erős akaratú? Az okok rendkívül változatosak lehetnek. Elsősorban ott van a genetika faktora. Van ugye az a közismert mondás: „A fa nem esik messze a fától”. Ez igazából arra utal, hogy ha te vagy partnered is erős akaratú emberek voltatok kicsi korotokban (vagy még most is azok vagytok), nagy eséllyel ez megjelenhet nálatok is.
Ezen felül fontos szerepet játszik a korai életkorban szerzett tapasztalat és nevelés is. Ha egy gyerek túlságosan korán megtanulta azt, hogy valamit csak úgy kap meg, ha elég hangosan követeli (mert így történt otthon), akkor valószínűleg ezt fogja alkalmazni minden helyzetben.
Végül pedig ott vannak még testvérek és barátok hatása is. Lehet például hogy testvérekből indul ki verseny és rivalizálás amihez erős akarat kell – ez természetes dolog és nem feltétlen rossz – de fontos hogy ilyen esetekben segítsük őket abban hogyan tudnak konstruktív módon kommunikálni egymással.
Összefoglalva tehát látható: az oka annak hogy gyermekünk miért lett heves természetű sokféle lehet – beleértve genetikai tényezőket éppúgy mint környezeti befolyásolókat. A lényeges dolog azonban mindig az marad: ahogy kezeljük ezt a helyzetet és mennyire képesek vagyunk támogatást nyújtani neki ebben hiszen mindezek alapján formálódik személyisége.
Szülői stratégiák az akaratosság kezelésére
Minden szülőnek legalább egyszer meg kell birkóznia gyermekének akaratosságával. Nem könnyű feladat, hiszen a gyerekek nem mindig tudják kifejezni, miért érzik magukat frusztráltnak vagy dühösnek. De ne aggódjunk, van néhány szülői stratégia az akaratosság kezelésére! Az elsődleges cél mindig az legyen, hogy segítsünk a gyerekünknek megérteni és kezelni az érzéseit.
Egy jó módszer erre az „én-üzenetek” használata. Ez azt jelenti, hogy amikor beszélünk a gyerekünkkel, próbáljuk meg úgy kommunikálni az aggodalmunkat vagy csalódottságunkat, hogy közben nem okoljuk őt. Például mondhatnánk: „Nagyon feszült vagyok mostanában és segítségre lenne szükségem a háztartásban”. Ezzel megtanítjuk neki azt is, hogyan fejezze ki saját érzelmeit konstruktív módon.
Az is fontos lehet néha kicsit visszavonulni és hagyni őket egyedül lenni. Biztosítani kell számukra ezt az időt és teret ahhoz, hogy rendezhessék gondolataikat anélkül, hogy bárki is zavarná őket.Meglehet,hogy így sokkal nyugodtabban fogja kezelni ezeket a helyzeteket.
A jutalomrendszerrel való ösztönözés sem utolsó sorban fontos eszköze ennek a stratégiának.Pozitív megerősítést adhatunk minden alkalommal amikor egy nehézséget sikeresen oldott meg vagy sikerült leküzdenie egy problémát.Ezekkel csak növelhetjük benne az önbizalmát és motiválhatjuk arra,hogy továbbra is próbálkozzon,még ha nehézségei is adódnak.
Vajon milyen hatással lesz mindez hosszú távon? Számíthatunk-e arra,hogy ezáltal javul majd viselkedése? A választ minden szülő maga találja meg de ami biztos,a türelem és kitartás kulcsfontosságú ebben a folyamatban.Hiszen senki sem tökéletes,nem is várhatjuk el tőlük,hogy mindig úgy viselkedjenek ahogyan szeretnénk.Le kell vonnunk a tanulságokat,biztatnunk kell őket fejlődni,míg mi magunk is fejlõdünk velük.
Pozitív nevelési tippek a gyermeki akaratosság csökkentésére
Szóval, a gyermeki akaratosság, ugye? Ezt mindannyian ismerjük. Aki gyerekkel él egy háztartásban, az tudja, hogy milyen nehéz lehet néha kezelni ezt a helyzetet. De ne ijedjünk meg! Van pár pozitív nevelési tippem, amelyek segíthetnek csökkenteni a gyermeki akaratosságot.
Először is, fontos megtanulnunk nemet mondani. Nem azt mondom, hogy mindig és mindenre ‘nem’-mel kell válaszolni a gyerekeknek – sőt! De bizonyos helyzetekben szükség van erre. Azonban itt nagyon lényeges kihangsúlyozni: ez nem azt jelenti, hogy kiabálva vagy dühösen rázzuk meg a fejünket; ehelyett kedvesen és nyugodtan magyarázzuk el a gyereknek miért nem teheti azt amit szeretne.
Második pontként említeném meg az empátiát. Igen tudom, könnyebb mondani mint csinálni – de hidd el érdemes próbálkoznia vele! Gyakran előfordulhat velünk felnőttekkel is (bevallom én sem vagyok kivétel), hogy elfelejtjük: egy-egy hiszti közepette valójában mit él át a csemeténk. Próbáljunk belehelyezkedni abba az érzésbe ami őt jelen pillanatban annyira zavarja.
A harmadik tipp pedig: legyen szó bármi másról… maradjunk nyugodtak! Hány alkalommal fordult már elő Veletek az úgynevezett „Veszteség Spirál”? Amikor minél jobban próbáltad kontrollálni az események menetét annál inkább össze-vissza borult minden… Íme itt van néhány módszer arra hogyan kerülheted el ezen spirált!
Ezek csak néhányak voltak tippek közül ami segítséget nyújthatnak abban hogyan kezelheted hatékonyabb módon gyermekeid akaratosságát anélkül hogy elveszted felettük irányítást. Remélem hasznosnak találtátok őket!
Az érzelmi intelligencia szerepe az akaratosságban
Az érzelmi intelligencia szerepe az akaratosságban! Azt hiszem, mindannyian találkoztunk már olyan pillanatokkal, amikor a gyermekünk kitartó és makacs. Ebben a helyzetben sokszor elgondolkodunk, hogy vajon mi lehet ennek az oka? Az egyik lehetséges válasz erre az érzelmi intelligencia.
Nem kérdés, hogy az érzelmi intelligenciának óriási szerepe van abban, ahogyan csemeténk viselkedik. És nem csak a jelenlegi viselkedését befolyásolja – hanem hosszú távon is meghatározza azt. Gondoljunk csak bele: ha gyermekünk képes felismerni és kezelni saját érzéseit, valamint mások érzéseire is empatikusan reagálni… nos ez hatalmas lépés előre lenne a pozitív jövőbeli interakciók irányába.
De mit jelent ez pontosan az akaratosság kontextusában? Számomra úgy tűnik, mintha itt is nagy szerepet játszana az érzelmi intelligencia. Például: amikor gyermekünk dühös vagy frusztrált – talán mert nem tudja elérni azt, amit szeretne -, könnyen előfordulhat, hogy ezeket az erős negatív érzelmeket makacsság formájában fejezi ki. Itt jön képbe fontosként az érzelmi intelligencia: ha megértjük és elfogadjuk ezt a reakciót mint normális emberi viselkedést, könnyebb lesz számunkra megbirkózni vele.
Vegyük példának Jancsit – ki ne ismerné őt? Mindig készül rá valami csínyre… De mi lenne akkor ha Jancsi képes lenne feldolgozni dühét anélkül, hogy terményes kertünket ledöntené? Túlzott példa persze – de remélem átment a lényeg: Az érzelem-feldolgozási készség segít megérteni és kezelni mindenfajta helyzetet; legyen szó örömről vagy dühből fakadó frusztrációról.
Természetesen nem állíthatom azt sem ,hogy minden makacsság mögött pusztán emocionális zavar húzódna meg – de nem is tagadhatom annak lehetőségét sem! Talán egyszerűbb lenne rögtön kiabálni vagy büntetést alkalmazni…de gondolkodtam már-e arról mennyivel hatékonyabb volna inkább tanítani őket arra hogyan kezeljék saját magukat jobban? Hogy ne csak akarni tudjanak valamit erősen hanem abba beletennék azt ami nélkül nincs siker :a kitartást ,az önuralmat és józan ítélkező képességet… Milyen világ nyílna meg előttük!
Kommunikációs technikák a gyermekkel való párbeszédhez
Szóval, te is kétségbe vagy esve a gyermeked akaratossága miatt? Nyugi, nem vagy egyedül ezzel a problémával. Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor szeretett csemetéje hirtelen megmutatja önálló személyiségét… és ez általában nem mindig kellemes formában történik. De ne aggódj! Van néhány kommunikációs technika, ami segíthet abban, hogy jobban megértsd és kezeld gyermeked akaratosságát.
Kezdjünk az alapokkal: Az empátia. Hihetetlenül fontos, hogy megpróbáljuk megérteni gyermekünk nézőpontját. Nem könnyű elfogadni azt a tényt, hogy egy kisgyereknek is vannak saját gondolatai és érzései – főleg ha ezek ellentmondanak a mi elképzeléseinknek. De ha sikerül belegondolnunk abba, milyen lehet őknek ebben a helyzetben lenniük, sokkal könnyebb lesz kezelni az egész helyzetet.
A következő lépés pedig az aktív hallgatás alkalmazása. Ez annyit tesz, hogy tényleges figyelmet fordítunk arra, amit gyermekünk mond – még akkor is, ha elsőre úgy tűnik számunkra teljesen abszurdnak vagy irrelevánsnak. Sokszor előfordulhat például egy-egy dühroham közepette is olyan információnk van rejtve amit csak akkor fedezhetünk fel ha valójában figyelünk rá.
De mit tegyél akkor ha már semmi sem segít és minden beszélgetés vitázásba fullad? Nos itt jön képbe talán legnehezebb rész: A konfliktuskezelési technikák alkalmazása. Igen nehéz csendben maradni és nyugodtan reagálni miközben gyermeked ordibálva tiltakozik minden ellen ami vele kapcsolatos – de pontosan itt kell mély levegőt venni és emlékeztetned magad arra mennyire fontos most nyugodtnak maradnod.
Végül pedig ott van továbbra is a pozitív megerősítés módszerének használata – hiszen ki ne szeretné hallani időnként azt hogy jó munkát végeztünk vagy éppen büszkék ránk? Ha tehát látod hogy gyermeked próbálkozik vagy épp sikerült neki valami amiben korábban nehézsége volt mindenképp dicsérdd meg – hiszen így ösztönözhetsz rá pozitív viselkedésekre.
Ne feledd: A kommunikáción belüli leghatékonyabb eszközeink között tartozik az empátia és az aktív hallgatás mellett még rengeteg más módszer is van – csak rajtad múlik hogyan alkalmazod őket!
Hogyan segíthetünk a gyereknek jobban kezelni az érzéseit
Tudom, hogy sok szülő küzd azzal a kérdéssel: hogyan segíthetünk a gyereknek jobban kezelni az érzéseit? Nos, nem vagyunk egyedül ebben. Az érzelmek kezelése kihívást jelenthet minden korosztály számára, de különösen igaz ez a gyermekek esetében. Egy gyermek még mindig tanulja és felfedezi az érzelmi világát, ami néha olyan lehet mintha egy idegen területen járna.
Elsőként is fontos megérteni, hogy nincs rossz érzelem. Minden érzelem természetes és okkal jelenik meg bennünk. Ha tehát a gyerek dühös vagy szomorú, ne azt mondjuk neki, hogy „ne légy dühös” vagy „ne sírj”. Ehelyett próbáljuk megmutatni neki, hogy rendben van így érezni magát.
Másodsorban pedig nagyon hasznos lehet ha megtanítjuk őket arra, hogyan ismerjék fel és fogalmazzák meg az érzéseiket. Lehetőség szerint próbáljunk beszélgetést indítani róla: miért dühös? Mi történt pontosan? Hogyan élte ezt meg? Milyen nehézségekkel találkozott?
Végül pedig tanítsuk őket pozitív stratégiákra és technikákra amivel jobban tudnak majd megbirkózni az erős érzelmeikkel. Például mély légzésre összpontosítás vagy valamilyen fizikai tevékenység mint például futás vagy ugrálás segíthet abban, hogy levezesse a feszültségét.
A legfontosabb viszont mindenekfelett mindig saját magunk példamutatása. A saját viselkedésünkön keresztül mutathatunk példát arról, hogyan kell helyesen reagálni stresszes helyzetekben és milyen fontos az empátia mások iránt. Gondolkozz csak bele: ha te mindig nyugodt maradsz akkor könnyebb lesz neki is nyugodtnak lenni!
Alapvetően tehát ahhoz hogy segíteni tudjon egy gyermeken jobban kezelni az emotiókat elengedhetetlen része annak tárgyalása mik ezek az emotiók mit jelentenek és hogyan reagálhat rájoq hatékonyan anélkül higy elfojtaná őket!
Akadályozó akaratosság: hogyan befolyásolja a gyerek fejlődését
Akkor a mai témánk az akadályozó akaratosság, hogy az milyen hatással van a gyermek fejlődésére. Azt hiszem, minden szülő átélte már azt, hogy a gyerekük ragaszkodik valamihez olyan vehemenciával, ami túlmutat a játék- vagy édességigényen. De vajon mi húzódik meg mögötte?
Először is fontos megérteni, hogy ez természetes része egy gyerek fejlődésének. Ezáltal tanulják meg kifejezni magukat és igényeiket – bár néha nem mindig a legjobb módon. Azonban amikor ez az akaratosság túllép egy bizonyos pontot és blokkolja a gyermek napi rutinjait vagy tanulását, ott már problémáról beszélünk.
Nem egyszerű feladat kezelni ezt a helyzetet – gondolom te is voltál már így vele? Ki ne próbálkozott volna már ötletekkel arra vonatkozóan, hogyan csillapítsa le ilyenkor gyermekét? Pedig ahelyett, hogy meggátolnánk őket abban, amit csinálnak vagy amire vágynak – inkább segítsünk nekik abban, hogy megtanuljanak jobb döntéseket hozni.
Meg kell érteniük például azt is, hogy másoknak is vannak jogai és igényei. Egy jó módszer lehet erre az empátiafejlesztés: ha sikerül rávennünk őket arra ,hogy nézzék meg mások szemszögéből is a dolgokat – talán képesek lesznek jobban alkalmazkodni.
Említettem korábban ,hogy sokszor nem tudnak dönteni? Nos itt jön be az önkontroll fontossága! Ha sikerül megtanítani nekik ezt az alapvető készséget – segítheti őket abban,hogy tervezzék előre cselekedeteik következményeit anélkül,hogy felnőtt beavatkozással kellene korrigálni őket.
Végül pedig ne feledkezzünk meg arról sem: mindeközben sajnos nagy nyomás nehezedhet ránk szülöknek de mindenkinek jár egy kis kitartás! Végülis mi is emberből vagyunk ugye? Szóval csak lélegezz mélyet és emlékezz: senki sem tökéletes!
Esetleg ti mit gondoltok erröl a témáról? Van esetleg bevált módszeretek vagy tippjeitek ennek kezelésére?
Játékterápia, mint eszköz az akaratosság oldására
Amikor a gyermeki akaratosságról beszélünk, szinte mindig felmerül a játékterápia lehetősége. A játékterápia olyan eszköz, amelyet terapeuták használnak arra, hogy segítsenek a gyermekeknek megérteni és feldolgozni érzelmeiket és viselkedésüket. És igen, ez egy nagyszerű módja annak is, hogy kezeljük az akaratosság kihívásait! De hogyan?
Először is fontos megérteni, hogy miért válnak néha a gyerekek akaratosakká. Talán frusztráltak valami miatt? Vagy talán valamilyen érzelemmel küzdenek, amit nem tudnak kifejezni? Esetleg csak próbálják megtalálni saját hangjukat és határaikat ebben az óriási világban?
A játékterápián keresztül mindezekre képesek vagyunk fényt deríteni. A terapeuta alkalmazhatja például az úgynevezett „szabad játék” módszerét – ami azt jelenti, hogy hagyja a gyereket szabadon játszani anélkül, hogy bármit mondana vagy irányítana. Ezáltal a gyerek saját tempójában fedezhet fel dolgokat.
Miért olyan hatásos ez? Nos… gondolkozzunk bele: ha egy gyerek valamit elrontott vagy rossz döntést hozott volna – mondjuk kiabálva követeli azt az extra desszertet -, általános reakció lenne rá büntetéssel reagálni. Azonban ez csupán rontana rajta! Ehelyett inkább adjunk neki egy biztonságos terepet (ahogy azt a játékterapia teszi), ahol elengedheti ezt az agressziót anélkül, hogy negatív konzekvenciákba ütköznének!
Ezenfelül figyelhetünk arra is miként játszik: vajon van-e mintázata? Mondhat-e nekünk valamit arról,hogyan látja önmagát vagy hogyan éli meg kapcsolatait másokkal?
A lényeg tehát itt van: ha szeretnénk kezelni egy gyermek akaratosságait – adott esetben idegesítő tantrumait – , nem kell feltétlenül keményvonalasnak lennie velük szemben; sem pedig figyelmen kívül hagynia őket! Csakis legyen nyitott és türelmes – hiszen minden bizonnyal sokkal több dolog rejlik mögöttük annál mint amire első pillantásra gondolnánk!
A konfliktuskezelés fontossága a gyermeki viselkedésminták alakításában
Hány szülői fejtörést okozott már a gyermeki akaratosság? Mennyire fontos, hogy megtanítsuk gyermekeinknek, hogyan kezeljék a konfliktusokat, hiszen ez alapvető hatással van viselkedésmintáik kialakulására. Ahogy növekszik és fejlődik a gyerek, úgy bonyolódik el egyre inkább a világ is körülötte. A konfliktushelyzetek pedig mindennaposak: ki ne húzzon először a rajzfilmfigurás matricából? Ki üljön az anyuka vagy apuka ölébe? Ki kapja meg azt az utolsó szelet tortát?
A konfliktuskezelés képessége nem csak felnőttként lesz létfontosságú, de még gyerekkorban is segíthet abban, hogy sikeresen navigáljon ebben az összetett világban. Ezt követően végigvezetheti őket olyan helyzeteken, amelyekben döntenie kell valamiről – legyen szó játékról, barátokról vagy akár tanulmányokról.
Meg kell értenünk és elfogadnunk azt is, hogy minden gyermek más és más. Vannak olyan gyermekek, akik könnyebben kezelik a konfliktusokat míg másoknak nagyobb nehézséget jelenthet ez. Azonban mint szülöknek támogatást tudunk nyújtani nekik ebben.
Megpróbálhatjuk modellezni a jó konfliktuskezelési technikákat – például arra ösztönözve őket, hogy beszéljenek ki nyugodtan és érzelmileg stabil módon az érzéseikről és aggodalmaikról anélkül, hogy agressziót mutatnának.
Említsem meg itt azt is: ha valamilyen viselkedést szeretnénk változtatni a gyermekünkben – pl.: túlzott makacsság – adjunk pozitív visszajelzést minden alkalommal amikor látható javulás tapasztalható!
Ezek mind részei annak az útnak ami vezet ahhoz,hogy gyermekeink képesek legyenek egészségesen kezelni a konflikutshelyzeteket. Mint mindenhol máshol itt sem létezik varázslatos rövid út – csak kitartó munka lehet eredményes- de hatása messze túlnyúlik majd ezen az idős koron! Mindenkinek jobb lesz így!
Az akaratosság kezelése elengedhetetlen része a gyermeknevelésnek. Az ilyen típusú gyermeki viselkedés megértése és helyes kezelése segíthet abban, hogy gyermekeinkből egészséges személyiséggel rendelkező felnőttek váljanak. A szülői stratégiák alkalmazása és a nevelési tippek figyelembe vétele hozzájárulhat egy stabil és támogató családi környezet kialakításához. Az akadályozó akaratosság legyőzése nem könnyű feladat, de kitartó erőfeszítéssel lehetséges. Mindannyian törekszünk a legjobb eredmények elérésére gyerekeinkkel, ezért fontos megtanulnunk hogyan reagáljunk erre a természetes viselkedéstípusra a legmegfelelőbb módon.
