Az ischaemiás szívbetegség (ISZB) a szívizom vérellátásának csökkenésével járó állapot, amely leggyakrabban a koszorúerek szűkülete miatt alakul ki. A szívizom, hogy megfelelően működjön, folyamatos oxigén- és tápanyagellátásra van szüksége, amelyet a koszorúerek biztosítanak. Amikor ezek az erek beszűkülnek vagy elzáródnak, a szívizom nem kap elegendő oxigént, ami fájdalmat és egyéb tüneteket okozhat.
Az ischaemiás szívbetegség a szívroham egyik legfőbb kiváltó oka, és a világ egyik vezető halálokának számít. A betegség különböző formákban jelentkezhet, például stabil angina pectoris formájában, amely fizikai megterhelés hatására lép fel, vagy instabil angina pectoris formájában, amely nyugalomban is jelentkezhet. A legrosszabb esetben a szívizom infarktusához vezethet, amely maradandó károsodást okozhat a szívizomban.
Az ischaemiás szívbetegség tehát nemcsak a szív egészségére van hatással, hanem az életminőségre is, mivel a betegek gyakran korlátozottabbak a fizikai aktivitásban és a mindennapi tevékenységekben.
Ischaemiás szívbetegség tünetei
Az ischaemiás szívbetegség tünetei változatosak lehetnek, és nem minden esetben egyértelműek. A leggyakoribb tünet a mellkasi fájdalom vagy diszkomfortérzés, amelyet sokan „szorító” vagy „nyomó” érzésként írnak le. Ez a fájdalom gyakran kisugárzik a karokba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba.
A fájdalom intenzitása és időtartama változó lehet; míg egyeseknél csak rövid ideig tartó kellemetlenséget okoz, másoknál hosszabb ideig fennállhat. Ezen kívül a betegek tapasztalhatnak légszomjat, fáradtságot, szédülést vagy hányingert is. Ezek a tünetek különösen jellemzőek lehetnek nőknél, akiknél az ischaemiás szívbetegség gyakran atipikus módon jelentkezik.
A nők esetében a mellkasi fájdalom mellett gyakran előfordulhat gyomorpanasz vagy általános fáradtságérzés is, ami megnehezíti a diagnózist. Fontos hangsúlyozni, hogy nem mindenki tapasztalja meg ezeket a klasszikus tüneteket, és sok esetben a betegség tünetmentesen is lefolyhat.
Mi okozza az ischaemiás szívbetegséget?
Az ischaemiás szívbetegség legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerózisa, amely során a vérerek falán zsíros plakkok képződnek. Ezek a plakkok szűkítik az ereket, csökkentve ezzel a vér áramlását a szívizomhoz. Az ateroszklerózis folyamata évek alatt alakul ki, és számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához.
A plakkok nemcsak szűkítik az ereket, hanem gyulladást is okozhatnak, ami tovább rontja a véráramlást. Ezen kívül más okok is hozzájárulhatnak az ischaemiás szívbetegség kialakulásához. Például a koszorúerek görcse, amely hirtelen összehúzódást okoz az erekben, átmeneti vérellátási problémákat idézhet elő.
A stressz és a pszichológiai tényezők is szerepet játszhatnak, mivel ezek fokozhatják a vérnyomást és befolyásolhatják a szívritmust. A cukorbetegség és a magas vérnyomás szintén jelentős kockázati tényezők, amelyek hozzájárulhatnak az ischaemiás szívbetegség kialakulásához.
Kockázati tényezők az ischaemiás szívbetegség kialakulásában
| Kockázati tényezők | Ischaemiás szívbetegség kialakulása |
|---|---|
| Magas vérnyomás | Növeli a szívbetegség kockázatát |
| Magas koleszterinszint | Összefüggésben van a szívbetegség kialakulásával |
| Dohányzás | Jelentősen növeli a szívbetegség kockázatát |
| Cukorbetegség | Növeli az ischaemiás szívbetegség kialakulásának esélyét |
Az ischaemiás szívbetegség kockázati tényezői közé tartozik számos életmódbeli és genetikai tényező. Az életkor előrehaladtával nő a betegség kockázata; férfiaknál általában korábban jelentkeznek a tünetek, mint nőknél. A családi anamnézis is fontos szerepet játszik: ha a családban előfordult már szívbetegség, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki hasonló probléma.
A dohányzás kiemelkedő kockázati tényező, mivel károsítja az érfalakat és elősegíti az ateroszklerózis kialakulását. A magas koleszterinszint és a magas vérnyomás szintén jelentős kockázati tényezők; ezek kezelése elengedhetetlen az ischaemiás szívbetegség megelőzésében. Az elhízás és a mozgásszegény életmód tovább növelik a betegség kockázatát, mivel ezek hozzájárulnak a cukorbetegség és más metabolikus rendellenességek kialakulásához.
Az ischaemiás szívbetegség diagnosztizálása
Az ischaemiás szívbetegség diagnosztizálása több lépésből áll, amelyek célja a betegség jelenlétének megerősítése és súlyosságának felmérése. Az első lépés általában egy részletes orvosi anamnézis felvétele és fizikai vizsgálat. Az orvos megkérdezi a beteget a tüneteiről, azok időtartamáról és gyakoriságáról, valamint családi kórtörténetéről.
A diagnózis megerősítésére különböző képalkotó vizsgálatok állnak rendelkezésre. Az elektrokardiogram (EKG) segíthet az orvosnak abban, hogy észlelje a szívritmuszavarokat vagy az oxigénhiány jeleit. A terheléses EKG során a beteg fizikai aktivitást végez, miközben folyamatosan monitorozzák a szív működését.
Ezen kívül képalkotó eljárások, mint például az echokardiográfia vagy a koszorúér-angiográfia is alkalmazhatók, hogy részletesebb képet kapjunk a szív állapotáról és az erek állapotáról.
Az ischaemiás szívbetegség kezelése
Az ischaemiás szívbetegség kezelése többféle megközelítést igényel, amelyek célja a tünetek enyhítése és a betegség progressziójának megakadályozása. Az elsődleges kezelési forma általában gyógyszeres terápia, amely magában foglalja az antitrombotikus szereket, béta-blokkolókat és statinokat. Ezek a gyógyszerek segítenek csökkenteni a vérnyomást, javítani a vérkeringést és csökkenteni a koleszterinszintet.
Súlyosabb esetekben invazív beavatkozásokra lehet szükség. A koszorúér-angioplasztika során egy kis ballon segítségével kitágítják az elzáródott eret, míg stent beültetése esetén egy fémhálóval támasztják ki az ér falát. A bypass műtét során pedig egy másik ér segítségével kerül megkerülésre az elzáródott terület.
Ezek az eljárások jelentősen javíthatják a betegek életminőségét és csökkenthetik a szívroham kockázatát.
Életmódbeli változtatások az ischaemiás szívbetegség megelőzésére
Az ischaemiás szívbetegség megelőzésében kulcsszerepet játszanak az életmódbeli változtatások. Az egészséges táplálkozás elengedhetetlen; érdemes csökkenteni a telített zsírok és transzzsírok bevitelét, valamint növelni a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását. A mediterrán diéta például gazdag omega-3 zsírsavakban és antioxidánsokban, amelyek kedvezően hatnak a szív egészségére.
A rendszeres testmozgás is fontos része a megelőzésnek; heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgás ajánlott.
Emellett elengedhetetlen a stresszkezelés; relaxációs technikák, mint például meditáció vagy légzőgyakorlatok segíthetnek csökkenteni a stressz hatását.
Az ischaemiás szívbetegség és a COVID-19 kapcsolata
A COVID-19 világjárvány új kihívások elé állította az egészségügyi rendszereket világszerte, különösen az ischaemiás szívbetegséggel élők számára. A SARS-CoV-2 vírus nemcsak légzőszervi megbetegedéseket okozhat, hanem súlyosbító hatással van a meglévő krónikus betegségekre is. Az ischaemiás szívbetegséggel élők körében magasabb volt a súlyos COVID-19 lefolyásának kockázata, ami részben annak tudható be, hogy ezeknél a betegeknél gyakran előfordulnak egyéb kockázati tényezők, mint például magas vérnyomás vagy cukorbetegség.
A COVID-19 fertőzés következtében fellépő gyulladásos reakciók tovább súlyosbíthatják az érrendszeri problémákat, ami növeli a szívroham kockázatát. Ezen kívül sok beteg tapasztalt olyan utóhatásokat, mint például fáradtság vagy légszomj, amelyek megnehezíthetik az életmódbeli változtatások végrehajtását és így rontják az általános egészségi állapotot. A COVID-19 elleni vakcináció tehát különösen fontos lehet az ischaemiás szívbetegséggel élők számára, mivel csökkentheti a súlyos megbetegedés kockázatát és javíthatja az életminőséget.
Az ischaemiás szívbetegség tüneteiről bővebben olvashatunk a https://egeszsegesebb.hu/optimalis-kaloriabevitel-eletkoronkent/ cikkben. Ez a betegség komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, ezért fontos tudni, hogy milyen jelek utalhatnak rá. A cikk részletesen bemutatja a szívbetegség tüneteit és azok kezelési lehetőségeit.